2014. június 10., kedd

Dolgos hétköznapok * Pune, RIMYI*

Annyi élmény ér itt Indiában és a RIMYI-ban, hogy azt sem tudom hol kezdjem a sorokat. Inspiráció, inspiráció, inspiráció nap mint nap! Valahogy gyorsabban repülnek itt a napok, már a második hetet kezdtük az Intézetben és ezzel együtt még három hét van hátra. Nem akarok haza menni!!!!!
Prashant vezeti a legtöbb reggeli órát imádom a beszédeit, a bölcsességét, azt hogy mindig magamra ismerek a szavaiban mint ha titkon személy szerint nekem szólna (gondolom vagyunk ezzel páran így:)). A reggel 7-kor kezdődő órákat elég nehezen szokom és a nagy hőséggel is meg kellett barátkozni, de azt hiszem elmondhatom, hogy sikerült akklimatizálódni. Itt úgy érzem, hogy sokkal jobban megy a gyakorlás valószínűleg a tudat miatt, hogy végre itt lehetek (na jó, biztos a nagy meleg is lazít egy picit az ízületeimen:)), de nem kell annyit küzdenem egy pózba való be- és kijövetellel mint otthon, nem vagyok ráfeszülve annyira inkább hagyom hogy csak folyjanak át rajtam az ászanák. Prashant tegnapi gondolatai is pont erről szóltak hogy nem kell mindig kőkeményen dolgozni a pózokban, nem erről szól a jóga. Hagyd hogy áramoljon és Te is áramolni fogsz vele együtt lágyan, folyamatosan, tele élvezettel.
A női órákon lévő szekvenciák szintén fantasztikusak! Eddig Geeta (Guruji lánya) tartotta az intézet női foglalkozásait de erről mi úgy néz ki sajnos lecsúsztunk mert Geeta már nem tart (legalább is nekünk) órákat, ami eléggé elszomorított mindannyiunkat. Ettől függetlenül nagyon jók a női órák, viszont annyit hallottunk már Geeta tanítási stílusáról, energiájáról hogy mindannyian várakozással telve tekintettünk a női órák elé, de sebaj.
Az órákon lévő segítők is nagyon helyesek, itt van például Gulnaz aki tavaly nyitott saját jógastúdiót Pune-ban, szeretnénk ellátogatni majd hozzá egy foglalkozásra, a többiek már többször hívtak hogy tartsunk velük, többek között ma is.
Ismét ki kell térnem az eszközökre, amikből még jó párat ki szeretnék próbálni amíg itt vagyunk. Itt a kötelek nem csak a falra vannak felszerelve hanem a terem plafonjáról is lógnak hintaként, ezekben fordított pózokat lehet gyakorolni. Nekem ez a kedvencem, a plafonról lelógó kötél. Nem telik el nap hogy ne gyakorolnék benne! Amikor először használtam Prashant óráján akkor teljesen el voltam hűlve, ugyanis otthon a falra vannak szerelve kötelek így a fal ad támasztékot viszont itt nincs semmi ilyen. Még az első felmászás előtt teljesen bepánikoltam hogy hogyan is fog ez menni nekem, majd mire fellógattam magam akkor azon töprengtem, hogy vajon hogyan fogok innen lemászni? Ez egy tömött teremben még nagyobb stresszfaktorral járt (legalábbis nekem), de végül minden rendben ment és teljesítettem a küldetést. Azóta fel és le mászom vidáman, mindenféle aggodalom nélkül.
Gurujit is naponta látjuk a verandán pihenni, Ő egy igazi jelenség, egy élő legenda. Melegséggel tölt el ahogyan üdvözöljük egymást és barátságosan ránk mosolyog, figyeli az Intézet udvarán történő eseményeket. Az Intézet termei Guruji képeivel vannak tele szinte az összes ászana megtalálható a falakon tökéletes kivitelezésben, gyakorlás közben ezeken a remekműveken pihentetem a tekintetem. Fantasztikus itt lenni!!!
A vasárnap az egyetlen szabad napunk, ezért elhatároztunk hogy felfedezünk pár helyi nevezetességet. Most vasárnap ellátogattunk Parvati Hill-hez ahol 5 templom található, valamelyik még nincs is befejezve de gyönyörűek egytől egyig. Ide vissza szeretnénk majd térni és innen nézni a naplementét valamelyik este, mert a kilátás megér egy misét.
Befejezésül néhány kép Parvati-ról és nemsokára ismét irány az Intézet, Intermediate I. szintű óra megfigyelése.









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése